Történelem

A Magyarországon élt ruszinok önmaguk megnevezésére a rusznák, ruszin népnevet használták - és használják részben ma is. A rusznák szó, hasonlóan a ruszinhoz, nyelvünkben tehát kölcsönzés a ruszinok nyelvéből, a rutén név pedig a latin ruthenicus magyaros formája. A ruszin értelmiségiek szóhasználatában már a XVII. században feltűnik az uhroruszkij (magyarországi ruszin) népnév. Ez a szó 1699-ben jelenik meg először nyomtatott műben, egy Nagyszombaton speciálisan a ruszinoknak készült katekizmus címében. Az uhroruszkij szó korabeli magyar nyelvű fordítása, a magyarorosz népnév magyar nyelvű nyomtatott művekben a XVIII, században bukkan fel először. Az első ilyen munka: Décsy Antalné,  A magyar oroszokrul való igen rövid elmélkedés. Kassa,1797.) A szó az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig használatban volt.

A ruszinok megjelölésére a két világháború között bukkan fel a karpatoruszkij (kárpátorosz) név, melyben már kifejeződött, hogy használói az orosz nép részének tekintették a ruszinokat. A kárpátorosz szó mintájára alakult ki nyelvünkben, szintén fordításként, akárpátukrán népnév, amelyben viszont az fejeződik ki, hogy alkalmazói az ukránság részének tekintik a ruszinokat.

Bővebben...

Ruszin Himnusz

 

Kárpátaljai ruszin népem, elég volt az álomból, fölötted az ébredésre hívó harang most kondul.

Szabadon, békében éljen ruszin népem, ott lakozzék az igazság és távol a háború.

Kék egünket ne búsítsa kérve kérjük, a ború, egész világ hadd hallja, hogy ez a nép óhaja:

Magasságos Úristen szent kegyelmed segítsen, adj ránk jobb jövőt itten.

Szózat

Ruszin vagyok, voltam és leszek, ruszinnak születtem, tisztességes elődjeimet nem felejtem, örökké hűséges fiúk maradok.

Ruszin volt Apám, Anyám, ruszinok voltak rokonaim, testvéreim, ruszin egész közösségem.

Beszkidek alatt láttam meg a napvilágot ruszin levegőt szívtam, ruszin kenyéren éltem, ruszin ember ringatta bölcsőmet.

Ruszin vagyok, voltam és leszek, ruszinnak születtem, tisztességes elődjeimet nem felejtem, örökké hűséges fiúk maradok.