Duchnovics Alexander

 

1803. április 24. Topolya (Zemplén vármegye) – 1865. március 30. Eperjes (Sáros vármegye)

Eperjes-egyházmegyei görög katolikus kanonok, író, tanár, költő, történész, szentszéki ülnök, néprajztudós és újságíró volt.

 

"Idén ünnepeljük a híres kárpátaljai költőnek,forradalmárnak, pedagógusnak, nyelvésznek, etnográfusnak és történésznek A.Duchnovics születésének 208. évfordulóját. Kárpátalján minden törzsgyökeres lakó ismeri ezt a nevet, úgy a városokban, mint a falvakban. Ennek a tehetséges embernek az ereje abban rejlik, hogy ő a parasztság között nőtt fel és az ő problémáikat próbálta megoldani.

 

Az önéletrajzában azt írta, hogy a Beszkid hegyek lábánál született, Topolya nevű falúban 1803. április 24-én. Apja a falú lelkésze volt, anya (Mária Herber) a háztartást vezette . Már kis korában az apja megtanította olvasni és számolni. 9 éves korában Ungvárra küldte elemi iskolába tanulni, ahol csak magyar nyelven tanítottak. Sokszor csúfolták „orosznak „.

Bővebben...

Hodinka Antal

 

Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett, utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt. 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából, magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 

Bővebben...

Bródy András

 

Bródy András (Beregkövesd, 1895. július 2. – Ungvár, 1946. június 11. vagy december 7.) ruszin politikus, 1938. október 11–26. között Ruszinföld (Podkarpatská Rus) első miniszterelnöke volt.

 

Középiskoláit Ungváron végezte, majd Nagybocskóban lett tanító. Az első világháborúban besorozták, a 12. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt a fronton, hadnagyi rendfokozattal szerelt le. A fronton tanúsított bátor viselkedése miatt több kitüntetést is kapott.

 

A háború után Budapesten elvégezte a jogot, ekkortól elkezdett újságírással is foglalkozni. Később Munkácsra költözve a Kárpáti Futár című magyar nyelvű politikai napilap szerkesztője lett. 1924-től a Ruszkij Visztnik (Русскій BЂстникъ) című ruszin hetilapot, az Autonóm Földműves Szövetség lapját kezdte el szerkeszteni. Ivan Kurtyak elnöksége alatt a párt főtitkára lett. 1933-ban a prágai nemzetgyűlés képviselője lett. Mandátuma idején harcot indított Kárpátalja függetlenségének kivívásáért, támogatta a Németországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal való viszony rendezését.

 

1938-ban a müncheni egyezmény után megválasztották Kárpátalja első miniszterelnökévé. A terület ekkor még autonóm tartományként működött Csehszlovákián belül, a Sirovy-kormányban pedig kinevezték a ruszin-ügyek miniszterévé. Részt vett a Komáromi tárgyalásokon, majd miután ez megfeneklett, támogatta a magyar–szlovák viszony népszavazás útján történő rendezését. Ezért még aznap letartóztatták és Pankrácon tartották fogva, amíg a nemzetközi nyomás hatására 1939. február 11-én kénytelenek voltak szabadlábra helyezni. Márciusban hazatért az ekkor már újra magyar fennhatóság alatt álló Ungvárra és képviselő lett a magyar országgyűlésben.

 

A háború után, 1945. november 25-én a szovjet NKVD letartóztatta, majd az Ungváron működő népbíróság 1946 májusában „kollaboráció” (a Horthy-rendszerrel való együttműködés) vádjával halálra ítélte és két egykori miniszterével, Mihai Demkóval és Sztepan Fenczikkel együtt 1946. június 11-én, egyes források szerint december 7-én kivégezték.

 

(Forrás: Wikipedia)

Romzsa Tódor

 

1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón (Máramaros vármegye), annak is a Tisza bal partján levő részén, amely 1919-től Romániához került, de ekkor, 1915-től Romzsáék már a jobb parti részen laktak. Apja vasúti pályaőr volt, nagyapja, dédapja és több felmenője görög katolikus pap volt. A négyosztályos elemi iskola után a Huszti Állami Reálgimnáziumban tanult, ahol 1930-ban kitűnő eredménnyel végzett. Ezt követően Gebé Péter munkácsi görög katolikus püspök segítségével Rómába mehetett teológiát tanulni. Romzsa Tódor, római szemináriuma archívumában, a Russzikumban fennmaradt keresztlevele 1930-ban kiállított példányában Tivadar György, magyarul Tódornak hívatta magát, magyar szövegek aláírásaként a Tódor alakot használta. 1930-1934 között a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke, majd 1937-ig a Collegium Russicum diákja volt. Egyetemi tanulmányait a római Gregoriana Egyetemen végezte, summa cum laude eredménnyel licenciázott (doktorálásra már nem térhetett vissza Rómába). 1936-tól felszentelt pap, a Russzikum Nagy Szent Antal templomában szentelte pappá az orosz Alekszandr Jevreinov. 1937 júniusában hazatért, 39-ig máramarosi vidéki falvakban szolgál, 1939-től, miután Kárpátalja ismét magyar fennhatóság alá kerül, az ungvári szeminárium lelki vezetője (spirituálisa) és filozófiatanára. 1943-ban XII. Piusz pápa pápai káplánná nevezte ki.[1] 1944. szeptember 24-én az ungvári székesegyházban Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus püspök, aki egyben akkor a Munkácsi egyházmegye apostoli adminisztrátora is volt, segédpüspökévé szentelte appiai c. püspöki címmel; társszentelők: Scheffler János szatmári és Madarász István kassai római katolikus püspökök. A szovjet hadsereg bevonulása után gyakorlatilag már ő állt az egyházmegye élén.

Bővebben...

Bonkáló Sándor

 

Piarista gimnáziumba járt, majd elvégezte az ungvári Teológiai Líceumot. Felszentelésére nem került sor. Asbóth Oszkár irányításával szláv filológiát tanult. Szegeden, Gyöngyösön, Zalaegerszegen, Budapesten latint és németet tanított. 1917-től orosz nyelv és irodalom szakos magántanár, 1919 márciusától a Pázmány Péter Tudományegyetem rutén nyelv és irodalom tanszékének vezetője. 1924-től, tanszékének megszűnésétől nyugdíjas. Ezt követően is folytatta kutatásait. Számos tanulmányt írt, orosz klasszikusok műveit fordította magyarra. 1945-ben visszavették az egyetemre, de bírálta a zsdanovi kultúrpolitikát, ezért állásából felfüggesztették.

 

Bonkáló Sándor szláv tematikára írt műveinek korszakos jelentőségét 1945 után nem ismerték el. Nevét és a szlavisztika terén végzett munkásságát évtizedeken át azért is el kellett hallgatni a nagyközönség előtt, mert az 1930-as években szót emelt a sztálini despotizmus ellen, bírálta a szovjet kormány vallásellenességét, nemzetiségi politikáját, kifogásolta a trianoni békeszerződés következményeként Magyarországtól elszakított ruszin nép identitásától való megfosztását.

 

(Forrás: Wikipedia)

Andy Warhol

 

Andy Warhol az amerikai popkultúra egyik legnagyobb alakja 1928. augusztus 6-án Andrew Warhola néven született Pittsburghben, és 1987. február 22-én hunyt el New Yorkban. Szülei, Ondrej (Andrew) Warhola (1888–1942) és Julia Zavacky (1892–1972) ruszinokhoz tartozó lemkók, 1909-ben házasodtak össze, a magyarországi Mezőlaborcból (szl. Medzilaborce), (ma: Kelet-Szlovákia) vándoroltak ki Amerikába. Két idősebb testvére volt, Paul és John. László Károly egy filminterjúban megemlítette, hogy Warhol édesanyjával magyar-ruszin keveréknyelven beszélt. (Az édesanya sosem tanult meg angolul). Warhol 1934-ben kezdte el az általános iskolát. Tehetséges gyerek volt, de a vitustánc nevű betegség miatt fiatalkorában jó időre ágyhoz volt kötve. 1942-ben apja meghalt. Az utolsó kívánsága az volt hogy a család megtakarított pénzét Andrew tanulmányaira fordítsák. Kívánsága teljesült, Andy beiratkozott a Carnegie Institute-ba, és arról álmodozott, hogy kereskedelmi művész lesz.

Bővebben...